Ha a Chelsea a tavalyi (sikeres) BL-döntő után jutott ismét be a fináléba, addig a Benficának 23 év után sikerült ez ismét. Mi több, a portugál sztárcsapat legutóbb 1962-ben tudott európai kupafinálét nyerni - méghozzá Amszterdamban. Azaz a Európa Liga döntőjének helyszínén. Ha ez kevéssé érintette a játékosokat, az viszont biztosan nyomot hagyott, hogy a hétvégén egy utolsó percben kapott góllal kikaptak Portóban, ezzel egy fordulóval a vége előtt ponthátrányba kerültek a nagy riválissal szemben a bajnokságban. A történelmi triplázás (a Portugál Kupa döntőjében a Guimaraes lesz az ellenfelük) tehát már biztosan elmaradt...
Talán ez hajtotta a Benfica játékosait, hisz az első félidőben simán lefocizták a pályáról a Chelsea-t. Az angolok gyakorlatilag Oscar, majd Frank Lampard életerős lövésével jelezték csak, hogy a pályán vannak - igaz, utóbbinál Artur kapus bravúrral védett. Ezen kívül azonban alig tudták megtartani a labdát, nem tudtak mit kezdeni a sasok agresszív letámadásával a középpályán, Eden Hazard-t és Juan Matát szinte teljesen levették a pályáról a piros-fehérek. A portugálok agresszívebb, motiváltabb, ötletesebb és technikásabb futballal rukkoltak elő, több látványos támadást is vezettek, ám a Chelsea tizenhatosán belül rendre túlkombinálták a helyzetet.
Egyértelműen jobban játszott tehát ekkor a Benfica, többet tett a gólért és a győzelemért - csakhogy aki látta a Chelsea tavalyi Bajnokok Ligája döntőjét a Bayern ellen, az tudhatta: ez mit sem számít!
A helyzet a második félidőben sem sokat változott - legalábbis az 59. percig. Ekkor Petr Cech védett Eduardo Salvio fejesét követően, majd hosszan előre kidobta a labdát. Mata a középvonal közelében Fernando Torres elé továbbított, aki előbb Luisaót, majd Arturt is megverte, majd éles szögből ugyan, de a kapuba gurított. Alig kilenc perccel később azonban ismét egyenlő volt az állás, amikor Cesar Azpilicueta kezezése után büntetőhöz jutott a Benfica, Oscar Cardozo pedig nem hibázott.
A portugál gólt tíz percnyi csendszünet követte. Majd feledhetetlen utolsó negyed órát produkáltak a csapatok Mindez azzal kezdődött, hogy a 81. percben Cardozo 18 méteres bombájánál Cech hatalmasat védve tolta léc fölé a labdát. Hét perccel később a másik kapu előtt Lampard eresztett el egy levegő-föld rakétát, amely a felső lécen csattant. A 93. percben aztán egy jobb oldali szögletet követően Ivanovics ugrott a legmagasabbra, az általa megfejelt labda furcsa ízben csapódott lefelé - a Benfica kapujába! Megint az a fránya utolsó perc, gondolhatták a sasok szurkolói!
Csakhogy ezzel még nem volt vége, mivel a 94. percben egy kapu előtti kavarodásban Cardozo két méterről rosszul találta el a labdát, így Gary Cahill a földön fekve blokkolni tudta azt! Vége, hangzott a hárma sípszó!
Vége, elmaradt a csoda! Mindennek vége! - gondolhatták a portugál szurkolók. Egyedül kedvenceik hihetetlen sorozatának nincs vége - a Benfica ugyanis elképesztő módon hetedik európai kupadöntőjét vesztette el zsinórban! A Chelsea pedig a következő tíz napban (a BL döntőig) mindkét sorozat címvédőjének mondhatja magát. Rafael Benitez a második olyan edző Giovanni Trappattoni után, aki két különböző csapattal is megtudta nyerni az EUFA kupát/Európa Ligát.
Európa Liga, döntő:
Benfica - Chelea 1-2
gólok: Cardozo (68., tizenegyes) illetve Torres (59.), Ivanovics (93.)